Ha a társaságnak nincs elég tapasztalata az iglu (eszkimó jégkunyhó) építéséhez, vagy a hóviszonyok ahhoz nem megfelelőek hókupac menedék készíthető. Az építésre kijelölt helyen egy függőlegesen leszúrt eszközzel (síbot, jégcsákány, stb.) ki kell jelölni az építmény középpontját. Az eszközhöz kötözött zsineggel kört húzva ki kell jelölni a kupac alaprajzát.
Ökölszabály a méretezéshez: ha a helyben levő hó nem lesz kiásva, akkor a sugár a belső tér plusz 2 láb (60 cm), ha a helyben maradó hó ki lesz ásva, akkor 1 lábat (30 cm-t) ki lehet vonni minden egy láb (30 cm) hóvastagság után.
Egy kétszemélyes menedékhez szükséges havat két ember kb. 2 óra alatt tudja felhalmozni. A laza szerkezetű havat lapáttal, ponyvával, stb. a kijelölt körbe kell halmozni. A havat nem szabad összetömöríteni. Ha a kupac már megfelelő méretű és alakú, akkor legalább egy órát kell hagyni, hogy magától tömörödjön. Az összeomlás esélye jelentősen csökken, ha 2 órán át hagyjuk tömörödni a havat.
35 fokos szög az a meredekség, ami mellett a hó stabilan megáll. Gondoskodni kell arról, hogy a hó ebben a szögben stabilizálódjon. Ellenkező esetben vékony falvastagságú szakaszok, vagy deformálódott tető alakulhat ki. A tömörödés után el lehet kezdeni az ásást. A bejáratot az uralkodó szél elleni oldalon kell kialakítani. A tervezett bejárat felől kezdd meg az ásást a középpontban levő jelzőeszköz felé. A kiásott havat továbbítsd a segítőknek. Ha elérted a jelzőeszközt, hagyd a helyén, a továbbiakban ez lesz a tájékozódási pontod a belső tér kialakításánál. Takarítsd ki a havat a tervezett belső térből. A falak és a tető vastagságát belebökött botokkal ellenőrizheted. A méretek ellenőrzése után a központi jelzőeszközt el lehet távolítani, és elvégezhetők a végső fazon-igazítások. A tetőbe szellőzőnyílást kell fúrni. A fölösleges hótól célszerű gyorsan megszabadulni, mielőtt még megszilárdul. Az építés folyamata elég nedves, ezért a kialakításhoz vízhatlan ruházat szükséges (valamint megfelelő lapátok a kupac felhalmozásához és kiásásához).
Hóba vájt barlangA barlangot hófalba lehet vájni. A bejáratot felfelé kell vájni, hogy az ülő/fekvő hely szintje alatt legyen az ajtó. Vannak természetes módon, pl. lelógó, hóval fedett ágak alatt kialakuló hóbarlangok is. Mélyre leásva az ágak alatt lehet bejutni az üregbe. Bármelyik esetben ki kell alakítani megfelelő szellőzőnyílást és azt tisztán kell tartani (hogy ne tömődjön el).
Iglu akkor építhető, ha megfelelő konzisztenciájú, szilárd tömbökké alakítható hó áll rendelkezésre. Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen menedék építése idő- és energia-igényes. Két gyakorlott ember 2-3 óra alatt tud felépíteni egy kétszemélyes iglut, ha megfelelő eszközök és hó áll rendelkezésre. Természetesen egy nagyobb csoport számára több ilyen menedéket kell kialakítani. Az iglu építése művészeti érzéket igényel, de kevésbé energiaigényes, mint a hókupacból kialakított menedék. Az iglu építése során 24x18x6 hüvelykes (kb 60x40x15 cm-es) tömböket vágnak ki és rendeznek sorba egy emelkedő spirál mentén.
A szögletes tömböket függőlegesen állítják, az alját úgy alakítják, hogy csak a két alsó sarok tartsa a tömböt. A tömböt ezután megdöntik befelé, majd a függőleges élét (azt amelyik a szomszédos tömbbel illeszkedik) addig vagdossák, amíg a tömb súlya csak a felső sarkon nyugszik. A tömb súlya az átlósan szemben levő sarkokon nyugszik, míg a harmadik sarok az elfordulást akadályozza meg. Amint az első sor kialakult, vágd le néhány tömb tetejét (a körvonal egynegyedén-egyharmadán) úgy, hogy egy lejtő (rámpa) alakuljon ki, és ezen alakítsd ki a felmenő spirált. Ha az építmény készen van a tömbök közti lyukakat hóval tömítik. (Hát, ez tényleg művészet, még megérteni is. Szerencsére az ábrák sokkal érthetőbbek).
HógödörEz a menedék egy, a hóba ásott árok, amit a talajszintig célszerű lemélyíteni. A gödör kicsit legyen hosszabb mint az emberi test, és kb 3-4 láb (90-120 cm) széles. A gödör alját béleld ki valamilyen szigetelő anyaggal, hogy védve legyél a hideg talajtól (szükséghelyzetben 10-15 cm vastagon rétegzett fenyőgally is megteszi). A tető vázát sílécekből és síbotokból, gallyakból, ágakból, stb. lehet kialakítani, amit ponyvával, majd arra szórt porhóval, vagy tömörebb hóból vágott tömbökkel lehet befedni. A bejárat egy az árok oldalába vágott alagút. Ez egy hótömbbel elzárható.
Szellőzőnyílást mindenképpen ki kell alakítani (a tetőbe fúrt nyílás) a megfelelő levegőellátás biztosítására. Ha a nyílásban egy botot tartunk, amit időnkét megrázogatunk, a nyílás nem tömődik el. Ha lehetséges, akkor a bejárat szintje legyen alacsonyabb, mint az ároké, így a hideg levegő inkább a bejárati részben, mint az árokban marad.
Saját próbálkozás a hókupac menedék készítésére2003 januárjában a hóviszonyok lehetővé tették, hogy kipróbáljam a quinzee építését (hátha megépíteni egyszerűbb, mint kimondani).
A kísérletre az udvarunkon került sor, kb. 30 centis porhóból, -5 C hőmérsékleten, napos időben. Első lépésként egy kb. 1,5 méteres sugarú kört tapostam a szűz hóban, igyekezve sértetlenül hagyni a körön belüli havat. Ezután elkezdtem összehányni egy megfelelő méretű kupacot. Ez kb. 20-30 percbe telt egy rendes méretű hólapáttal. Ha figyelembe veszem, hogy a kemping lapátok, gyalogsági ásók és egyéb túrázó által hasznát eszközök mennyivel kisebbek a hólapátnál, az 1-2 órás irodalmi adatok reálisnak tűnnek.
A középpont jelzésére a kupac közepére szúrtam a hólapátot (nyéllel lefelé). A pihentetési (spontán tömörödési) időszakot kihasználandó, vékony gallyakat tördeltem, és 30 cm-esre daraboltam őket, majd egyenletes eloszlásban tövig a hókupacba szurkáltam őket. (A későbbiekben ezek szolgáltak útmutatóul, hogy meddig faraghatom belülről a falat. Ahol elértem a gally hegyét, ott abbahagytam az ásást. Az ötletet a Discovery-n látott túlélésről szóló filmsorozatból kölcsönöztem).
Mivel türelmetlen voltam, már fél óra után elkezdtem kiásni az üreget. Az ásáshoz hagyományos lapátot, illetve (a belső munkákhoz) gyalogsági ásót használtam. Először a javasolt módon a középpontot jelző lapátnyélig fúrtam, és onnan dolgoztam tovább. A (középpontot jelző) hólapát nyele nagyon zavart az ásásban ezért inkább kihúztam, és csak a beszurkált gallyakra hagyatkoztam, de ez is elég volt (kb. 20-30 gallyat használtam, de lehet, hogy kevesebb is elég lett volna).
Az ásás valóban "nedves" folyamat, főleg amikor az ember a saját feje fölött dolgozik, a hó meg általában lefelé hull. A vízálló dzseki kapucnival praktikus viselet. A nedvesség persze belülről is jön (jó esetben csak izzadtság formájában), mert a lapátolás elég fárasztó. Az üreg kiásása, szépítgetése 1-1,5 órát vett igénybe (segítőm nem volt, aki a kikapart havat rögtön továbbhányta volna, ami valószínűleg lerövidítette volna a munkát).
A menedék kissé szűkösre sikeredett, de behajlított térdekkel teljesen befértem. A bejutás laposkúszásban történt (ráadásul a kutyám közben versenyre kelt velem, és ő győzött, de ez most nem tartozik ide). A menedék sokkal kényelmesebb volt annál, amit vártam tőle és 1-2 perc alatt sikerült 0 C-ra belehelni. Az aljzat elég hideg volt, de egy ócska kabátot leterítve ezt is sikerült megoldani. Arra azért nem szántam rá magam, hogy az éjszakát is benne töltsem (majd legközelebb), de pár órát kényelmesen eltöltöttem benne, ami kint a hóban heverve valószínűleg sokkal kevésbé lett volna kellemes. Egy gyertyával remekül befűtöttem. (A hólapát nyelének a helyét nem tömtem be, ez volt a szellőzőlyuk, és a bejáratot sem torlaszoltam el, hogy valamennyire járjon a levegő).
Úgy gondolom, az ilyen jellegű menedék-építési tapasztalat jól jöhet azoknak, akik télen is túráznak, mert elég elnézni egy jelzést, és máris többnaposra sikeredhet egy egynaposra tervezett séta, ami télen elég kellemetlen következményekkel járhat. A 0 C-os hőmérséklet nem az otthon melege, de téli ruhában azért valahogy elviselhető (főleg a -20 C-hoz képest, ami Magyarországon sem ritka).