Bár számtalan cikk tartalmaz hasznos adalékokat ehhez a témához kapcsolódóan, ezzel a cikkel szerettem volna összefoglalni azokat az információkat, amelyek elsősorban az általunk szervezett, illetve látogatott téli túrákra való felkészüléshez nyújthatnak segítséget. A fentiek miatt a cikkben közöltek leginkább a Kárpát-medence mérsékelten magas (800-1800 m) hegyeire vonatkoznak. A magasabb hegyekbe készülőknek ajánlom figyelmébe Tuareg vonatkozó cikkeit. (Ezek egy későbbi időpontban kerülnek feltöltésre - by admin) A cikknek nem titkolt célja, hogy kedvet csináljon a tagoknak, hogy minél többen vegyenek részt a szerveződő téli túrákon (is).
Téli sajátságok
Miben is különbözik egy téli túra a többitől? Először is, hidegebb van. A terepviszonyok kedvezőtlenebbek (hó, jég), ami jelentősen megnehezíti a mozgást. Rövidebbek a nappalok (és hosszabbak az éjszakák), ez meghatározza napi időbeosztásunkat.
Az alábbiakban a fenti sajátságokhoz történő alkalmazkodásról esik majd szó, a túra többi része pont olyan, mint a megszokott tavaszi-nyári-őszi túrák.
Ruházat
A ruházat célja a test melegen tartása, ennek egy téli túrán igen nagy jelentősége van, amit nem kell különösebben ecsetelni. A ruházat kétféle elemből tevődik össze: a tulajdonképpeni hőszigetelő réteg(ek)ből, és egy külső rétegből, amely a hőszigetelő réteget védi a környezeti hatásoktól.
A hőszigetelő réteg tulajdonképpen bármi lehetne, ami hőszigetelő sajátságokkal rendelkezik, de vannak további szempontok is, amelyek alapján egyes anyagok jobban, míg mások kevésbé alkalmasak erre a célra. Közismert, hogy az anyagok nedvesség hatására szigetelő képességük egy részét elvesztik, ennek mértékében jelentős eltérések lehetnek. Leginkább az egyéként közkedvelt pamut veszíti el nedvesen hőszigetelő képességét, ráadásul nagyon lassan szárad. Ezért célszerű inkább a gyapjúból, illetve a különböző szintetikus anyagokból készült ruhadarabokat választani téli túrára. Ezek nedvesen is (viszonylag) jól szigetelnek, gyorsan száradnak, és elvezetik a nedvességet a bőrtől a külvilág felé. Szerencsére ma már elég nagy a választék, és a megfelelő helyen vásárolva, akciókat figyelve elfogadható áron beszerezhetők ezek a darabok.
Személyes véleményem szerint a megfelelő aláöltözet (amely közvetlenül a bőrünkkel érintkezik) a második legfontosabb felszerelési tárgy a jó bakancs után, erre mindenképpen érdemes költeni. Legalább a felsőtestet borító aláöltözet legyen jó anyagból. Nem muszáj a legdrágább ("északi arc", "nagylábúak földje" és társai) márkát megvenni, jók a magyar és cseh cuccok is.
Az aláöltözet fölé, két-három további hőszigetelő réteg kerül. A réteges öltözködés fontossága közismert, a túra során szinte folyamatosan öltözni-vetkőzni fogunk, hogy ne melegedjünk, illetve hűljünk túl. Ezen rétegnek "szerintem" a polár a legalkalmasabb. Nagyáruházakban, sőt kínai boltokban is beszerezhetők elfogadható minőségű polárok baráti áron (Persze a legjobbak ezeknek többszörösébe kerülnek, de szerintem nem ezzel arányosan jobbak). Kedvenc összeállításom: 2 darab hosszúujjú, zipzáras nyakú polár póló és egy polár dzseki (ez utóbbi egyben a külső szigetelő dzseki bélése).
A ruházat legkülső rétegének feladata, hogy megvédje az alatta levő rétegeket (és persze a testünket) a széltől, a (külső) nedvességtől, mechanikai igénybevételtől, és egyéb környezeti hatásoktól. Ez részben a megfelelő anyaggal, részben a megfelelő szabással érhető el, mindkettő fontos.
Az anyagnak szél- és bizonyos mértékig vízállónak kell lennie, ugyanakkor jó, ha a testünk felől érkező nedvességet (kifelé) átereszti. Ilyen sokféle szempontnak egyszerre nehéz megfelelni, ez csak bizonyos kompromisszumok árán érhető el. Különösen a vízállóságot és a nedvesség kifelé eresztését nehéz összehangolni. Erre találták ki a Gore-Tex-et és az egyéb "lélegző" anyagokat, ami közelít az ideális megoldás felé (de még sajnos nem éri el azt). Ezek működése közismert, nem részletezném. Hátránya, hogy elég drága, illetve, hogy bizonyos körülmények között ez sem szellőzik elég hatékonyan. Szárazabb hidegben megfelelhet külső rétegnek a sűrű szövésű pamut-műszál keverék (a legtöbb "military" cucc ilyen, pl. M65 kabát és társai). Előnye az olcsóság és a jó lélegző-képesség, hátránya, hogy enyhébb, nedvesebb időben könnyen elázhat, ami veszélyes lehet. Szóba jöhet még a teljesen vízálló, de nem páraáteresztő anyag, ez szintén olcsóbb, véd a külső nedvesség ellen, viszont belülről teljesen elázhatunk benne, mivel kifelé sem engedi a nedvességet. A fentiek alapján legjobb a lélegző anyag, amiből szerencsére szintén van elfogadható árú is, pl. a "Minipack" dzsekik és nadrágok, vagy a használt katonai holmik (ez utóbbiakkal azért be lehet fürödni, legyünk körültekintőek vásárláskor). Felső határ persze a csillagos ég, (jó esetben) azt kapod, amiért fizettél (és nem valami vacak holmi drága marketingjét fizettetik meg veled).
Mindeme csodás tulajdonságok mit sem érnek, ha a szabás el van... őőő "szabva". Fontos, hogy a ruha alatt ne ott és akkor járjon a szél, ahol és amikor akar, hanem ezeket a lehetőségeket mi szabályozzuk. A nadrág szára bokában és derékban legyen összehúzható (lehetőleg állítható mértékben). A dzseki érjen derék alá (legjobb combközépig), legyen összehúzható/állítható a gallér, a kabát ujja, alja, esetleg a derékrésze. A kabát és a nadrág választásánál ügyeljünk arra, hogy rendesen aláöltözve se legyen szoros, de ne legyen fölöslegesen bő sem. A gallér legyen elég magas, de ne akadályozza a fej mozgását. A jó kapucni szintén elengedhetetlen. Fontos, hogy a dzsekit könnyen és gyorsan nyithassuk/zárhassuk akár elgémberedett ujjakkal is. Igen hasznos lehet a zipzárakra kötött szalag, amelynek segítségével kesztyűt viselve is kezelhetők. Hasznos az is, ha a zipzár két irányban nyitható, pl. ha a nadrágunkból akarunk elővenni valamit, akkor nem kell az egész zipzárt kinyitni, csak alulról felhúzni 10-20 centit. A hónaljzipzár elősegítheti a jobb szellőztetést anélkül, hogy túlságosan kitennénk magunkat a szélnek, de ha nincs, az sem tragédia.
A "pufidzsekik" (pehely illetve szintetikus) menet közben nem túl praktikusak, inkább arra alkalmasak, hogy a táborba érve vegyük fel őket (a túrázáshoz viselt dzseki helyett), ahol kevesebbet mozgunk. Esetleg használhatjuk őket hálózsákunk "felturbózására". Mindenki maga döntse el, helyet szorít-e nekik a hátizsákjában (én nem szoktam).
Fontos külön megemlékeznünk a kézen, lábon és fejen viselt ruhadarabokról, mert ezek a testrészek könnyen kihűlhetnek, illetve sok hőt veszíthetünk rajtuk. Mindenki hallotta már, hogy a hőleadás 50 %-a a fejen történik (hozzátenném, hogy a nyakon is). Emiatt a fej és a nyak védelméről gondoskodjunk alaposan, mindenképpen vigyünk jó sapkát, és a sálat se hagyjuk otthon. Ezek a ruhadarabok akkor is melegen tartanak, ha a testünk egyéb részein kevesebb réteget viselünk. (Ne dőljünk be a hollywood-i filmeknek, ahol a hősök hatalmas párkákban, de sapka és kesztyű nélkül nyomják, biztosak lehetünk benne, hogy ezek a felvételek műtermekben készültek!) A sapka ne legyen túl szoros (mert az akadályozhatja a keringést), és mindenképpen védje a fülünket. Használhatunk símaszkot, ami védi az orrunkat is (ami szintén könnyen lefagyhat), esetleg a sállal is bebugyolálhatjuk az arcunkat. Természetesen aranyat ér a dzseki kapucnija is.
A kezünk igen fontos eszköz, ujjaink használhatóságán az életünk múlhat. Ennek megfelelően viseljük gondját. Célszerű a kezünkre is több réteget felvenni: egy ötujjas vékony kesztyűt a finom munkákhoz, egy egyujjas vastag hőszigetelő réteget, majd erre egy vízálló huzatot. Lényeges, hogy egymás fölött viselve egyik se szorítson.
Mivel a kesztyű létfontosságú, nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük. A megoldást mindenki ismeri gyerekkorából. (Aki ezt dedósnak tartja, nézze meg nyugodtan Scott bácsi déli-sarki expedícióján készült képeit, ott mindenkinek a nyakából lóg a kesztyű. Ha nekik nem derogált, akkor mi is szerényebbre vehetjük a figurát).
A lábunk különösen érzékeny a hidegre, az egyik leggyakoribb fagysérülés a lábujjak elfagyása. Aki olvasott sarkvidéki útleírásokat, az bizonyára tisztában van azzal, milyen gyakran nyiszálták le lábujjaikat a felfedezők. Mi ezt nem szeretnénk gyakorolni (bár korábbi hozzászólásokban egyes vendégek ezt határozottan javasolták), ezért a lábunk védelméről is megfelelően kell gondoskodnunk.
Zokniból is kerülni kell a pamutot, itt is a gyapjúé és a szintetikus anyagoké a főszerep. Ne sajnáljuk a helyet a hátizsákban, vigyünk több párat, részben váltásnak, részben azért, hogy szükség esetén egymás felett viselhessük őket. Lényeges, hogy így sem szoríthatnak, mert az rontja a keringést, így többet árt, mint használ (Ez egyébként minden ruhadarabra, viseleti tárgyra igaz!)
