Függőágy, mint menedék
4.rész
Sorozatunk most következő részében egy „függősátor” kerül terítékre.
Lawson Hammock (www.lawsonhammock.com)
"A Blue Ridge kemping függőágy (BRCH) a legjobb sátor függőágy, a dzsungel és erdőjárásra tervezett függőágyak közül, amiket eddig bárhol készítettek." Ezzel a mondattal kezdődik a termék bemutatása a gyártó oldalán. Merész kijelentés, mellyel vitába lehet szállni, de én nem teszem. Inkább nekilátok az elemzésnek. Lássuk tényleg olyan jó-e, mint amilyennek mondják.
A Lawson Hammock Company-t 1997-ben alapították, és e körül készítették az első Blue Ridge Camping Hammock-ot. A természetért rajongó alkotóknak szüksége volt egy olyan sátorra, ami könnyűsúlyú, időjárásnak ellenálló, rendkívül strapabíró, környezetbarát, és nagyon fontos volt, hogy gyorsan és többféle módon lehessen terepen felállítani. A kutatásaik eredménye lett a Blue Ridge Camping Hammock. Azóta fejlesztgetik a terméket, szabadalmaztatták azt, és árulják világszerte. Írják még, hogy több ezer ember használja, több mint 25 országban. Hosszasan ecsetelik, hogy milyen sok újság és folyóirat írt már a termékről és mennyien vásárolták már meg. És pénz-visszafizetési garanciát adnak minden BRCH-ra.
Egyébiránt a gyártó oldala nem kényezteti el látogatóit. Az információk mennyisége kimerül a technikai paraméterek és a felhasznált anyagok, technológiák felsorolásában. A terméket bemutatni szándékozó képektől sem lesz senki okosabb. (Nem gyakorlati használat során készültek. Beállított reklám képek. Nem életszerű, ha egy ilyen termék 160 – 180 cm magasan lóg a fák között. Nincsenek olyan képek, melyeken bemutatnák a terméket, amelyek alátámasztanák, vagy cáfolnák a termék tulajdonságait.)
A Blue Ridge Camping Hammock tulajdonképpen nem más, mint egy fák közé kifeszített, speciális, kétrétegű sátor. Az alsó réteg a hasadásálló (rip-stop), vízálló nejlon alapból, és a hozzá varrt szúnyoghálóból áll. A felső (külső) réteg szintén hasadásmentes, vízálló nejlon anyag, melyet egyszerűen ráterítenek az álló sátorra, és hosszanti végeit középen kikötik a tartókötelekhez.
Oldalait tépőzár rögzíti négy ponton a fekhely aljához. A feszítést szolgáló köteleket egyszerűen a sátor két rövid oldalán, az erre a célra kialakított réz szemekbe erősítették. A köteleket egymásba fonva fogják össze, és az ebbe kötött rögzítő "fül" (25-30cm nejlon kötél!) szolgál a kikötés alapjául. Ebbe kellene a kikötő kötelet vagy hevedert kötni. Már ha adnának hozzá! Ezt valahogy elfelejtették kiírni az oldalukra. Sehol nem figyelmeztetik a vásárlót, csak a csomagban lévő kezelési útmutatón díszeleg a felirat: „nem tartozék”. A tartókötelek át vannak fűzve egy merevítő csövön közvetlenül a sátor széle mentén. A cső párhuzamosan fut a sátor szélével, a kötelekre merőlegesen. A csőben keresztirányú furatokat alakítottak ki, melyekben a tartókötelek akadálymentesen futnak. Ez a cső kettős célt szolgál, segíti a merevítést és az egyensúlyozást. A merevítés teszi lehetővé, hogy a nejlon anyag nem szűkül össze a sátor a végeinél (mint egy klasszikus függőágynál), mert ez és a rudazat távtartóként megtartják a teljes szélességet. A kiegyensúlyozást e cső és a sátor széle közötti párhuzam elrontásával vagy beállításával lehet elvégezni.
A belső teret a két rövidoldalon bújtatóba csúsztatott, alumínium merevítő rudak által létrehozott kupola adja. (Mint a dóm sátraknál.) Az alumínium rudak végeit itt is egy hevederbe ütött fém szembe kell akasztani. A bújtató 8-10 cm-el szélesebb, így a felső ponyvát ekkora távolságra fogja eltartani a szúnyoghálótól. Azért, hogy a kupola a sátor közepén is feszes maradjon, a tartóköteleket összefogó hevederhez kötött kötél végét a merevítők félkörívének tetejére műanyag karabinerrel lehet rögzíteni.
A földön való felállításkor ugyanezzel a kötéllel lehet a sátor tartását megadni. A szúnyoghálón két kocsis zipzár szolgál a nagyméretű, félköríves bejárat nyitására és zárására.
A ponyván a bejárati nyílás abból áll, hogy a ponyvát felsliccelték kb. a zipzár magasságának feléig! Belül két tároló zseb található a függőágyban. A kupola bejárat felőli végének tetejében egy karika található. Ebbe lámpát akaszthatunk. A súlya kicsi. Háromféle színben választható: Erdő zöld, Terepmintás vagy Kobalt kék. És mindezt egy tároló zsákba lehet csomagolni.
Külön termékként említik a Tree Hugger-t („fa átkaroló hevedert”), mellyel a függőágysátor gyorsan és biztonságosan rögzíthető bárhol, bármikor.
"Tökéletes kiegészítő bármelyik függőágyhoz. Nincs többé szükség arra az öreg kötélre a garázsból, hogy kiköthesd a függőágyad." - írják. Nagy teherbírású polipropilén szövetből készült, UV sugárzásnak ellenálló hevederek, melyeket elég feltekeri bármilyen fa vagy oszlop köré, csatlakoztatni a függőágyat az "S" horgokkal és kész a rögzítés. Védi a fákat és környezetbarát. A 4 cm széles és 180 cm hosszúságú heveder zárását a szorító csatként belevarrt két fém "D" gyűrű szolgálja. A heveder szabad végét ezeken átfűzve rögzíthető a fára. A függőágy csatlakoztatását megkönnyítendő egy szintén fém "D" gyűrűt varrtak a hevederbe. Ebbe kell akasztani vagy kötni a függőágyat. Párban árulják.
Az alap ötlet, ami miatt bekerült a sorozatba az, hogy egy "multifunkcionális" menedéket akartak a túrázás szerelmeseinek kezébe adni. Hiszen ez a termék is felállítható fák nélkül. Szerintem nem a profi túrázókat célozza meg - bár az oldaluk ezt állítja - hanem azokat, akik eddig a kempingezést részesítették előnyben, de elég bátrak ahhoz, hogy kipróbálják, milyen a vadonban éjszakázni. Nekik szinte hazai pálya egy ilyen sátor - még ha nem is hagyományos. A baj ott kezdődik, ha esőben vagy nagy szélben akarnak ilyen menedékben éjszakázni. A bátorságuk oda kevés lesz…
Nézzük tovább a marketinget. „Jól alkalmazható a földön felállítva sátorként. Teljes védelmet nyújt a repülő rovarok ellen, és az időjárásnak is ellenáll.” Esőben a be- és kiszállás nehézkes, mivel erre csak két lehetőségünk van. Az egyik, hogy felhajtjuk a ponyvát, elhúzzuk a zipzárt. Ekkor az ágyunk fedetlen marad, amíg vissza nem húzzuk a ponyvát a helyére. Az ágy, a benne lévő felszerelésünkkel együtt megázik. A másik lehetőség a ponyva és a fekhely közötti szűkös résen bekúszni a ponyva alá. Ilyenkor először a zipzárt kell, hónaljig benyúlva kinyitnunk, hogy ezután bekúszva elérjük a fekhelyet. Ez is örömteli szép feladat szakadó esőben. Mint ahogy a kimászás is. Kifelé annyi a nehezítés, hogy a ponyvára belülről lecsapódik a pára, amit ruhánkkal szárazra törlünk. És azt sem tudom, hol venném le a bakancsom, kinn vagy benn? Ahhoz képest, hogy kemény terepre tervezték, elég keveset nyújt, és azt is körülményesen. Gyors felállítás, kontra bíbelődés a kiegyensúlyozással, és az összegubancolódott kötelekkel. Erre egyébként figyelmeztet a hozzá adott útmutató, miszerint: „óvatosan kell kitekerni a függőágyat, hogy a kötelek ne gubancolódjanak össze”. Talán egyszerűbb megoldást kellett volna találniuk, amivel nem kell hímes tojásként bánni. Előnyként hozzák fel azt is, hogy nem kell hozzá derékalj. Mivel három évszakosnak mondják, azt erősen kétlem, hogy elég a derék alatt egy vízálló, vékony, nejlon ponyva. De ez lehet egyén függő is. A marketing eltúlzott, és nincs mögötte valódi érték! A sátorra egy év garanciát adnak, de ez nem terjed ki a tartalék rudakra és a cövekekre. Igen borsos ára nem tartalmazza a fákhoz való kikötést szolgáló Tree Hugger csomagot!!! Ezt külön kell megvásárolni. Már ha nem vesszük figyelembe, hogy ilyen kialakításban teljesen felesleges. Szerintem egy sima, megfelelő hosszúságú hevederrel többre megyünk. Ugyanis a hozzá járó "S" kampót elveszítve, máris szükség lehet arra az „öreg kötélre a garázsból”. Be kell vallanom, én jobban bízom egy általam jól megkötött csomóban, mint egy bizonytalanul záró hevederben. Láttam már jobbat. Ezt a plusz súlyt nem érdemes cipelni.
Kivitelezése és a felhasznált anyagok minősége megfelelő, de konstrukciója nem teszi alkalmassá nehéz túrákon való alkalmazását. A stabilitás "kézi beállítással" elég primitív megoldás, főleg szeles időben nehézkes. Az egész el van bonyolítva a merevítés és az egyensúlyozás miatt. Bármi történik a csövekkel, függősátorként használhatatlanná válik a termék. Nehéz helyzetbe kerül, aki ebben akarja álomra hajtani a fejét. Talán valamilyen erősebb nádból/fából pótolható a terepen (ha van a környéken, és van mivel megmunkálni), de precízen kell elkészíteni, mert ez adja a stabilitást. Ugyan ez érvényes a rudazatra is. Bár a hálót meg lehet emelni egy darab kötéllel is, de a szélek távoltartását ez nem oldja meg. Esőben felállítani esélytelen úgy, hogy ne ázzon el a fekhely! Ez igaz a lebontására is, mivel a felállítás sorrendje nem cserélhető fel. Hiszen a ponyvát az alsó részbe bújtatott merevítő rudak tartják, és a feszítő hevederhez kötik a végeit. Ha nem esik, csak hideg az éjszaka, akkor a párát törölgetjük a hátunkkal. Ahhoz képest, hogy több mint tíz éves a termék, a gyermeteg hibákat nem próbálták (vagy nem tudták) orvosolni. Egyetlen pozitívuma, hogy ponyváját külön is használhatjuk.
Egyáltalán nem érzem kiforrottnak, a gyerekeknek játszani a kertbe meg túl drága.
Az alapötlet jó volt, de a tervezés során rossz konstrukciót alakítottak ki. Nem tudtak elszakadni a kempinges múlttól, és ez rányomta bélyegét a végtermékre. Ezt a hibát az évek során sem voltak képesek javítani. Ezt a szisztémát, ennél az állapotnál továbbfejleszteni nem lehet.
(Source of pictures: http://puncakkasih.multiply.com/photos/album/96/Lawson_Hammockb - Many Thanks)
(Folyt. köv.)
|