|
Miközben gyűjtöttem az anyagot az EOS bemutatásához, nagyon megtetszett a Bike verzió is, amit a bicaj első világításaként a kormányra csatolnak. Jelenleg egy három LED-es kis villogóval járok. Ez tulajdonképpen csak arra jó, hogy nem ütnek el. A rosszabb közvilágítású utcákban azonban csak „emlékezetből” megyek vele. Komolyan elgondolkodtam hát, hogy vajon lehetséges volna-e a fejlámpámat a bringámra szerelni a már rajta levő lámpatartóra?
Semmi olyan nem jutott hirtelen eszembe, ami ne járt volna a lámpa módosításával, vagy ne kellettek volna hozzá szerszámok, így ekkor még elengedtem a gondolatot. Azonban nem tudtam kiverni teljesen a fejemből az ötletet, ezért egy esős hétvégi napon elővettem az EOS-t, egy rossz „hagyományos” biciklis lámpát, és elkezdtem agyalni, miként lehetne összegyúrni a kettőt.
A megvalósíthatósági vizsgálat közben rövid idő alatt kitaláltam egy működőképesnek tűnő tervet. Arra azonban csak a gyakorlati próba adhat választ, hogy beválik-e? Rajta hát...
A rossz hátsó lámpát atomjaira szedtem, teljesen lecsupaszítva a fekete hátlapot.
Levágtam a peremen a kiálló részeket, majd kicsit síkba csiszoltam. A közepébe fúrtam egy lyukat. Ezen keresztül egy csavarral némi tépőzárat erősítettem a lámpatestbe. Végül visszacsavaroztam a klipet.
Kíváncsian rögzítettem az EOS fejpánttartóját az „adapterre”. A tépőzár stabilan kitartott, és a lámpa sem csúszkált, vagy forgott.
Másnap javult az idő, rápróbáltam a jó öreg biciklimre is a „csúcstechnikát”. Jól álltak egymásnak. 
Már csak a gyakorlati próba volt hátra. Közúton, járdákon remekül működött a rögzítés. A tépőzár remekül a helyén tartotta a lámpát. Kicsit rezgett ugyan az úthibákon, de aztán este is kipróbáltam, és egyáltalán nem zavaró.
Az épített úttestről földútra letérve viszont azt tapasztaltam, hogy a lámpatest nem bírta a rázkódást a teleszkópok nélküli bringakormányon, és előrebillent a mechanika.
Nagyon nem ingatott meg a dolog, mert nem nagyon emlékszem, hogy mikor bicikliztem utoljára éjszaka földúton. Ha mégis ilyenre vetemednék valaha megint, még mindig ott a lehetőség, hogy fejjel lefelé csatlakoztatom a fejlámpát, így a mechanika nem tud elállítódni.
Összességében elégedett vagyok az eredménnyel. Kevés munkával, szinte nulla befektetéssel (mindössze egy rossz LED-es hátsólámpa, és pár centi tépőzár felhasználásával), használható adaptert tudtam létrehozni.
Külön öröm, hogy magán a fejlámpán semmilyen módosítást nem kellett végrehajtanom, illetve, hogy a fejlámpa-biciklilámpa üzemmódváltáshoz nincs szükség szerszámokra. Gyakorlatilag a fejpánt levétele és az adapterre rögzítés két pillanat alatt elvégezhető.
Ennyit szerettem volna még itt a végén mutatni... És bár ennek nem sok köze van a túléléshez, vagy a természetjáráshoz, azonban az mindig hasznos, ha a felszereléseink multifunkcionálisak.
Ezzel a kis ötlettel én egy jó használati tárgynak még tovább tudtam bővíteni a felhasználási lehetőségeit. Ehhez hozzá jön még a tervezés izgalma, és az alkotás öröme is, így a „végtermék” különösen jó érzéssel tölt el.
Remélem, másoknak is teszik, és talán még kedvet is csinál egy kis barkácsoláshoz. Csak javasolni tudom mindenkinek, remek szórakozás és kikapcsolódás!
|
